Évbúcsúztató

A 2010-es év utolsó bejegyzéseként két "festmény" amiket tegnap csináltam, nyomott idegállapotban szokás szerint visszatérve a képregényes témákhoz.

Veronika kendője

Divat, dadaizmus, futurizmus és egy csipet Bauhaus, a modernizmus leple alatt.
(Tessék végiglapozni, nem az első három kép a lényeg.)

Bordakosár

Röntgenkép+műanyag csontváz fotogramos felhasználása.

Játékfigurák 2

Második felvonás, az elsőre talán még emlékezik a közönség.

Meghámozom magam.

Eredetileg az alább látható képpár nyítótagja lett volna, hogy egyre mélyebben haladjon rétegekben a bőröm alá, de nem illett bele, úgyhogy külön nyúzódom.
Ez pedig a hárommal alábbi negatív szkennje, sajnos elszámoltam a vakuszinkron-időt.

Ma festettünk rajzon.

Otthon jöttem rá, mennyire emlékeztet egy ősrégi rajzomra.
(Isten nyugosztalja, még DeviantArtra is négy és fél éve került fel, szóval legfeljebb 16 éves lehettem akkor.)
Kiváló alkalom megismerkedni egykori, iskolázatlan munkásságommal.

Paradoxon

Valami hiba csúszott a gépezetbe, mert a negatív egyik fele pozitívan hívódott elő. Fény előtt nem is látszik, csak sötéten.

Kár, mert jó képek lettek volna. Így maradhatok a digitálisnál.

Fényreklám

Már rég szerettem volna ilyet. Juss el a feléig.

Autoimmun

Hangulat-képek; tegnap és ma. Muszáj volt ezeket kirajzolni magamból.
(Az alábbi kutya ezek közé csúszott be, hogy valami kapcsolatom is legyen a külvilággal.)
(Még nem végleges scan, lehet a színeltolással is játszom, jobban mutatnak kékben.)

"A háza előtt üljön."

Viktóriának.


Aki az előzőekről lemaradt volna, volt már kenguru és medve is.

Flash

"Give me rampant intellectualism as a coping mechanism." FLASH.
(Chuck Palahniuk: Invisible Monsters, kötelező olvasmány, aki még nem)

Sok-sok kép, de még mindig csak a kilencede Zsófiának.

Szóval a meglepi

Remélem, Anyának tetszeni fog (és nem nézi meg, mielőtt hazaérek már).
Orvul mindig az ő képein kísérletezek stílusokkal.

Fotogram

Meglepetés

A következő bejegyzés tartalma hétfőig titkos kell, hogy legyen, mert nem ronthatom el Anyukám meglepijét.
Remélem, mindkét rendszeres olvasómat felcsigáztam.

Emlékeztetőül belinkelem a tavalyi ajándékát.

Addig is: tovább folyik a forgatás az ablak alatt, ma is nyakig ködben jöttem haza. Zsófi szerint maga John Cusack játssza E.A. Poe-t az utcánkban.

Ó és: JUBILEUMI 150. BEJEGYZÉS!!!!! :)

The Story of a Murderer

Hangulatában közelítünk az egyik kedvenc filmemhez.
Istenem, de gyönyörű ez a csaj. Bárcsak lepárolhatnám valahogy...



Korábbi képei (is) megtekinthetők itt.

Rajzolj nekem egy bárányt

Viktóriának ezt is, színezőbe.

Lilla, harmadik nekifutás

Az előző kettő látható itt meg itt.

the XX

Villámfeladat: CD-borító.
Igazából csak felhasználtam hozzá, de akkor már megmutatom a bandát is.

Folytatódik a forgatás

Azt hittem, elmennek, de szerencsére továbbra is nyakig állunk a párában.
Akkora ködöt csináltak, hogy az orrom hegyéig se látni.

Filmforgatás volt az utcánkban

Minden évszakban csinálnak egyet.
Most épp 19. századi Anglia lettünk, halottasházzal.
(Lovaskocsival és köpenyes rendőrökkel. Még a kapucsengőnket is eltüntették, hogy minden hiteles legyen.)
És telefújtak két utcát műfüsttel.
Tavaly Csányi Sándor romantikázott egy sarokkal lejjebb.

Persze, ez se szórakoztatott mindenkit annyira, mint engem.

A tatabányai szanatórium parkja

Kakukktojás

Ezt most kivételesen nem én csináltam, hanem rólam csinálták, de díszletként is benne volt annyira a kezem, hogy jogosnak érezzem kirakni. A műalkotást mindenestül a korábban látott Piros kisasszony kivitelezte.

Mélységélesség II.

Csendélet

Reklámjellegű hangulatkép.

 

Zsófi & Judit

Egy egész délutános szeánsz eredménye.

Medve

Mint említettem, Viktória kért ilyet is. Megkérdeztem, mit csináljon a medve; halásznia kellett.

Tearózsa

Kézzel fűzött kis gömb, ami forró vízben így kiereszt.

Kenguru

Kistesóm parancsba adta. Még kell rajzolnom macit és szarvast. A kecske és a cica már megvolt.
(Jut eszembe elfelejtettem blogolni a tavalyi királylányt és boszorkányt.)

Lilla II.

Az első kör itt látható.

Mélységélesség I.

Ez egy borszeszégő, tükörlappal a hátán.

Esküvő

Minden igazi fotós nagy karrierálmaként egy valódi esküvőn vettem részt megbízással. Az alábbi képek relatív értékét azt hiszem csak ahhoz viszonyítva lehet mérni, hogy a látszat ellenére a pillanatok egyike sem volt beállított.