Türkiye

Egy pár reprezentatív fotó életem legburzsujabb láblógatásáról (ami miatt lemaradtam a gólyatáborról, és ezt sajnálom, bár úgy szólván nem volt rossz dolgom).
A komplexum be volt csippentve a török tenger és a hegység közé, úgyszólván szegényes környezetben és építészeti megvalósításokkal. Alább látható a főépület bejáratától a kilátás a ...parkocskára.

...egy darabja a szerény parknak...

...illetve az aula plafonjában tükröződő padló a Billy Jeanes beszélgetőrészekkel.


A szállodának volt x étterme (fizetős és svédasztalos egyaránt), ez épp a thai-kínai-japán szekció, éjszaka.

A két felső szinten éttermek, alatta bár.

A lépcsőház, amit senki nem használt...

...minthogy volt egy pár lift...

...amikből ki lehetett látni a belső udvarra.

Ezt azért fényképeztem le, mert nem tudtam szó nélkül hagyni a törökök ötcsillagos angoltudását.

Kívülről ilyen volt a főépület, meg ami körülötte volt.

Ezt mind alkottam.

Hát igazából semmi kreatív késztermékkel nem álltam elő a nyáron. Elment két hét a felvételivel, és alkotó-tevékenységemet kiéltem utána abban, hogy átadtam magam a költözködés után új, parkosított kertünk gondozásának (és előállítottam sok köbméter nehezen tárolható zöldhulladékot). Mindössze ez a két firka született - az egyik egy vonatos agymenés, a másiknál úgy döntöttem, leülök a tükör elé, és megpróbálok megismerkedni magammal (ez más szempontból is így ment, hatalmas pszichoirodalmi beöntést adtam magamnak a nyáron). Egyébként szeretem ezeket a firkákat, de most hagyni akartam a dolgokat ülepedni.