Temető

Ezek most nem igazán az én fotós zsenimről szólnak, hanem mert tök jó szobrok.

 

Reggeli üzenet Dórinak

Nem vette észre.

Panel

Bár mind egy menetben készültek, annyira különgözik az anyag, hogy szétszedtem háromfelé.

Félúton

Hétfő

Mielőtt végleg narcisztikus pornóbloggá avanzsálnék, ahogy az alábbi jópár bejegyzés alapján esetleg ítélni lehetett, végre megint elindultam hosszú idő után először a semmibe, egy szál géppel. Mivel a világ bekebelezni látszott önmagát, bánatomra eljátszotta velem a digitális reprodukció csődjét, avagy a nap tanulsága, hogy bármily szép szabad szemmel, ködöt fotózni csak szürkén lehet.
Mindenesetre a mai bejegyzést sok szeretettel ajánlom Kinga barátnőmnek, mert ő nem lehet itt, hogy saját szemével lássa ezt. Ezúton is hello, Sverige.

(18)

Béla megviccelt minket félévzáró vizsga alkalmából, úgyhogy két és fél óra alatt a semmiből össze kellett dobnunk egy 8 oldalas kiadványt szöveggel-képekkel egy tetszőleges fotósról. (Biztos mert hárman jártak be az órájára az évfolyamról.) Elsőre Mapplethorpe jutott eszembe, de végül nem mertem neki teletűzdelni öles néger farkakkal (bár véleményemet mintázta volna, minthogy ez volt a bácsi szakterülete); mindenesetre köszöntsük szeretettel fél év után első tervezőgrafikai megnyilvánulásomat.

Megkésett kalács

A karácsony lecsengtével előkerültek az utolsó sütik, úgyhogy idén is megosztom a kedvenc mézeskalácsaimat.

Évbúcsúztató

A 2010-es év utolsó bejegyzéseként két "festmény" amiket tegnap csináltam, nyomott idegállapotban szokás szerint visszatérve a képregényes témákhoz.

Veronika kendője

Divat, dadaizmus, futurizmus és egy csipet Bauhaus, a modernizmus leple alatt.
(Tessék végiglapozni, nem az első három kép a lényeg.)

Bordakosár

Röntgenkép+műanyag csontváz fotogramos felhasználása.

Játékfigurák 2

Második felvonás, az elsőre talán még emlékezik a közönség.

Meghámozom magam.

Eredetileg az alább látható képpár nyítótagja lett volna, hogy egyre mélyebben haladjon rétegekben a bőröm alá, de nem illett bele, úgyhogy külön nyúzódom.
Ez pedig a hárommal alábbi negatív szkennje, sajnos elszámoltam a vakuszinkron-időt.

Ma festettünk rajzon.

Otthon jöttem rá, mennyire emlékeztet egy ősrégi rajzomra.
(Isten nyugosztalja, még DeviantArtra is négy és fél éve került fel, szóval legfeljebb 16 éves lehettem akkor.)
Kiváló alkalom megismerkedni egykori, iskolázatlan munkásságommal.

Paradoxon

Valami hiba csúszott a gépezetbe, mert a negatív egyik fele pozitívan hívódott elő. Fény előtt nem is látszik, csak sötéten.

Kár, mert jó képek lettek volna. Így maradhatok a digitálisnál.

Fényreklám

Már rég szerettem volna ilyet. Juss el a feléig.

Autoimmun

Hangulat-képek; tegnap és ma. Muszáj volt ezeket kirajzolni magamból.
(Az alábbi kutya ezek közé csúszott be, hogy valami kapcsolatom is legyen a külvilággal.)
(Még nem végleges scan, lehet a színeltolással is játszom, jobban mutatnak kékben.)

"A háza előtt üljön."

Viktóriának.


Aki az előzőekről lemaradt volna, volt már kenguru és medve is.

Flash

"Give me rampant intellectualism as a coping mechanism." FLASH.
(Chuck Palahniuk: Invisible Monsters, kötelező olvasmány, aki még nem)

Sok-sok kép, de még mindig csak a kilencede Zsófiának.

Szóval a meglepi

Remélem, Anyának tetszeni fog (és nem nézi meg, mielőtt hazaérek már).
Orvul mindig az ő képein kísérletezek stílusokkal.

Fotogram